LEZÁRULÓ RENDSZERVÁLTÁS A GYÓGYSZERELLÁTÁSBAN

Lezáruló rendszerváltás a gyógyszerellátásban
(Háttéranyag – 2017. január 5.)

Az 1990-ben elkezdődött, majd 2010-ben újrakezdett rendszerváltás a gyógyszerellátás rendszerében 2016 végére lényegében befejeződött. A 2010-től egymásra épülő intézkedések eredményeképpen a gyógyszerellátás újra az egészségügy része, a gyógyszertár egészségügyi szolgáltató intézmény, a gyógyszertár-létesítésben ismét érvényesül a szükségleti elv, a gyógyszerellátásért a szakmai felelősséget a (személyi jogos) gyógyszerész viseli, a gyógyszertárak többségi tulajdonosa a gyógyszerész.

 



Lényegében ezeket az elvárásokat fogalmazták meg a gyógyszerészek a rendszerváltás hajnalán, és ezek voltak a kormánnyal 2010-ben kötött megállapodás sarokpontjai. A gyógyszertárak 1950-ben végrehajtott államosítását követően hatvanhat évvel állt helyre a „rend”: a gyógyszerész szakmailag és egzisztenciálisan is újra szabad polgári hivatássá vált.

A 2010-ben újraindított rendszerváltás eredményeként a gazdasági válság megszűnt és elindult a stabilizáció, a gyógyszerészi kompetenciák helyreállítása megkezdődött, a szakmai válság oldódik, a hivatásetikai szempontok felértékelődnek. A gyógyszerellátás feltételeinek változása egyben azt is jelenti, hogy a visszaszerzett szabadsággal együtt járó felelősség érvényesítéséhez a körülmények adottak: a gyógyszerbiztonságért, a betegek ellátásáért és a racionális gyógyszertár-működtetésért a gyógyszerésznek személyes felelősséget kell vállalni.

Az elmúlt években kialakított struktúra és keretrendszer alkalmas a gyógyszerköltségek racionális mederben tartására és ésszerű felhasználására. Ezt igazolja a veszteséges gyógyszertárak számának radikális csökkenése, az eladósodottság felszámolása, a gyógyszertárak gazdasági stabilizálódása. Továbbá az új struktúra keretei között a gyógyszerészek képesek lehetnek a gyógyszertárakkal szemben támasztott logisztikai és gyógyszerpolitikai elvárások teljesítésére és a megfelelő szakmai és etikai felelősségre alapozott színvonal biztosítására. Az új struktúra (és benne a gyógyszerész) képes a közjó szolgálatára.

A rendszerváltás lezárása egyben egy új időszak nyitányát is jelenti: az eddigi változások nem öncélúak voltak. Az elkövetkező időszak legfontosabb feladatainak számba vétele a kamarában elindult. Alapját a két évvel ezelőtt az Egészségügyért Felelős Államtitkársággal összehangolva készített „Új 12 pont” képezheti, az operatív kamarai feladat-kijelölésre a március utolsó hétvégéjén, Kecskeméten tartandó vándorgyűlésen kerül sor. Elsődleges cél – a gyógyszerellátás megfelelő gazdasági és szakmai keretei mellett – a betegellátás biztonságának és színvonalának növelése, a népegészségügyi programokba való bekapcsolódás. A gyógyszerésznek egyszerre kell a gyógyszer és a gyógyszeralkalmazás szakértőjévé, a gyógyszertári vállalkozás felelős irányítójává (és munkatársává), valamint a népegészségügyi programokba elkötelezetten bekapcsolódó szakemberré válnia.

(Forrás: http://mgyk.hu/)


--------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))

--------------------------------------------------------

(Szerző/Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI – gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
főszerkesztő - KULTÚR-SZÍNTÉR -
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com))

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA