A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG NAPJAI

A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG NAPJAI

Megnyílt a Kulturális Örökség Napjai országos rendezvénysorozat pénteken, Budapesten, a rendezvénysorozat keretében hétvégén több mint 250 helyszínen várják az érdeklődőket. A Várkert Bazárban tartott ünnepségen Puskás Imre kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkár elmondta: ez a két nap megmutatja, hogy a kulturális örökségvédelem nem belügy, sokaknak és sok közösség számára fontos, hiszen évente több tízezren látogatják a programokat. A rendezvényen ismertették azokat a javakat is, amelyek újonnan kerültek fel a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére.

 



,,Az elkövetkező napok arról szólnak, hogy büszkék vagyunk az értékeinkre, az épített és a szellemi kulturális örökségeinkre." – fogalmazott Puskás Imre kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkár a rendezvénysorozatot megnyitó pénteki ünnepségen a Várkert Bazárban.

Kiemelte, ezek a napok megmutatják, hogy a kulturális örökségvédelem nem belügy, nem egy intézményrendszerhez kapcsolódik, hanem sokaknak és sok közösség számára fontos, hiszen évente több tízezren látogatják a programokat. Tavaly például 145 településen 350 helyszín várta az érdeklődőket.

Az idei, „Ezerarcú műemlék” címet viselő rendezvény központi témája báró Forster Gyula (1846-1932), a Műemlékek Országos Bizottsága egykori elnöke és tevékenysége, de a kétnapos program kiemelt figyelmet fordít az 1956-os forradalom 60., az I. világháború 100. és Gróf Széchenyi István születésének 225. évfordulójára, valamint - az Európai Unió ez évi ajánlásához csatlakozva - az „Örökség és közösség” témakörre.

A rendezvényen miniszteri kitüntetések és oklevelek mellett átadták a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére való felkerülést igazoló dokumentumokat is.

Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottsága javaslatára és az emberi erőforrások miniszterének döntése alapján öt különleges hagyományt vettek föl a szellemi kulturális örökség magyar nemzeti jegyzékébe: a MÁRIA-ÚT hagyományát, amely a Mária-tisztelet zarándok és búcsú hagyománya; a hajdúdorogi Krisztus-katonaság hagyományát, a novaji Remélés - alakoskodó farsangi szokás hagyományát; magyarországi dudahagyomány és a magyar cirkuszművészet negyedikként, valamint a tehetséges roma gyerekek zenei képzését biztosító Rajkó-módszer pedig ötödikként került fel a jó gyakorlatok közé.

Csonka-Takács Eszter, a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság igazgatója a sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az idei Örökség és közösség témakör lehetőséget teremt arra, hogy rávilágítsanak az épített és a szellemi örökség szoros kapcsolatára. Hozzátette: a kulturális örökségnek nagyon fontos része az a közösségi kultúra, az a hagyomány, az identitás, amelyet a közösségek maguk hoztak létre és hordoznak. Ők a fenntartóik, és ők azok, akik generációról generációra továbbadják ezt a sérülékeny örökséget - fogalmazott.

A régészeti lelőhely-bejelentők közül miniszteri elismerést vehetett át Somogyi Béla, akinek közreműködésével húsz év alatt több tucat tárgy került a nyíregyházi Jósa András Múzeum közgyűjteményébe, de elismerték Kiss Attila komáromi lakos munkáját is, aki a Komáromi Klapka György Múzeum régészeti munkáját segíti több mint huszonöt éve.

Mindezek mellett átadták a Forster Központ által meghirdetett Költészet a kastélyban (Kastély - Vers - Kép) című alkotói pályázat díjait is. A pályázatra 190 képi alkotás és 120 irodalmi pályamű érkezett Soprontól Csíkszeredáig bezárólag, és sok gyönyörű és különleges kép és rajz született.

A Kulturális örökség napjait kezdeményező Európa Tanács idén az Örökség és közösségek tematikát választotta a rendezvény fő motívumának, felhívva ezzel a figyelmet az önkéntes csoportok, szakmai és civil közösségek pótolhatatlan munkájára.

Ezért ebben az évben először Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter elismerő oklevelet adományozott a programsorozat legaktívabb résztvevői számára. Elismerésben részesült a Sándor-palota látogatását és rendezvényeinek lebonyolítását 10 éve szerevező Lipcsey Csaba főmérnök, az Országház vezetett programjaiért felelős Kerekes Margit és szervezőcsapata, Budapestet bemutató sétáiért Horváth Péterné, Sopronkövesd teljes lakosságát minden évben aktivitásra buzdító szervező munkájáért Fülöp Zoltán, a falu polgármestere, valamint a Tardi Tájházak bemutatását végző Szikszai Imre és szervezőközössége.

Az idén 115 település jelentkezett a rendezvényre, a fővárosban 227 eseményt szerveznek. A hétvégén főúri paloták, kastélyok, kúriák, várkastélyok, lakóházak, népi épületek, ipari épületek, szakrális terek, temetők, közintézmények, múzeumok, galériák és könyvtárak nyílnak meg a látogatók előtt és tartanak jelmezes épületvezetés, tematikus sétákat, gyerekfoglalkozásokat, kiállításokat és koncerteket is.

Budapesten első alkalommal lesz látogatható például a Nemzetgazdasági Minisztérium József Nádor téri épülete, ahol a látogatók csoportos tematikus séta során tekinthetik meg a miniszteri folyosót, irodát és tárgyalót, a trezorokat, a pénztártermet, az egykori banképület közgyűlési termét és a padlást is. Valamint szintén először vezetnek sétát a Citadella belső részére a Szabadság árnyékában címmel, amelyen a helyszín talán kevesek által ismert kulisszatitkaival ismerkedhetnek meg az érdeklődők.

A KÖN-nel kapcsolódva szeptember 17-én kezdődik az Ars Sacra Fesztivál, melynek részeként szombaton tartják a Nyitott Templomok Napját, melyen a zsidó-keresztény kultúrkörhöz tartozó templomokat mutatnak be. A szeptember 25-ig tartó Ars Sacra Fesztivál célja a kultúra szakrális dimenziójának felszínre hozása, s a kiemelt szerepet játszó zene mellett a fesztiválban fontos helyet kap az irodalom, kiállítások, beszélgetések, szakmai előadások, szakrális emlékhelyeket érintő séták, de Szakrális Építészeti és Belsőépítészeti Konferenciát is tartanak. Dragonits Márta, az Ars Sacra Alapítvány kuratóriumi elnöke szólt arról is, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a roma festők bemutatására és a fiatalok megszólítására.

Az idén több mint 600 programot felvonultató rendezvény újdonságai között található az Ars Sacra Filmfesztivál, új helyszínként a Vígszínház, ahol Snétberger Ferenc gitárművész ad koncertet. A fesztivál keretében szeptember 17-én Bogányi Gergely zongoraművész szabadtéri koncertjét hallgathatja a közönség a Budai Várban.

Ghyczy Gabriella, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ munkatársa, a KÖN országos koordinátora egyebek mellett arról számolt be, hogy valamennyi megye részt vesz benne, a 276 helyszín között található szlovákiai és ausztriai, 131 sétát és 162 rendezvényt kínálnak, az események lebonyolítását 222 szervező és csapata vállalta. Hozzátette: Budapesten 227 program várható, az Ars Sacra Fesztiválhoz 53 helyszín, rendezvény és séta kapcsolódik.

A Magyar Tudományos Akadémián pedig átadják a Magyar Örökség Díj-at számos alkotónak és alkotóközösségnek, mint pl. a Vasas Művészegyüttes, amely több kulturális műfajjal és 100 éve szolgálja hazánk kulturális életét!

(Forrás: MTI)

----------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))

----------------------------------------------------

(Szerző/Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI – gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
sajtóreferens - TIT Stúdió Egyesület - www.tit.hu
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com))

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA