2016. szeptember 30., péntek

A TOLVALY-KULCS A ZSOLNAY KÓDHOZ

A Tolvaly-kulcs A Zsolnay-kódhoz

Egy nő mai értelemben vett emancipációja a XIX. század végén. Egy művelt polgári család felemelkedése az Osztrák–Magyar Monarchia egyik vidéki kisvárosában. Tabló 160 év magyar történelméről, egy pécsi polgári család szemszögéből. Tolvaly Ferenc új regénye mindezt tartalmazza. A Zsolnay-kód mégis rendhagyó családregény.



„Vonzott a Zsolnay család szellemi öröksége, a gyár és a család története, a világsikert elért remekművek szépsége és titka, valamint Zsolnay Teréz egyénisége. Íróként komoly kihívásnak éreztem a klasszikus családregény műfajának újszerű megközelítését – vallja Tolvaly. – A történések mozaikkockáiból felépülő történetét úgy szerettem volna kibontakoztatni, mint egy Rubik-kockát, amit az olvasó addig forgat, amíg összeáll a megoldás, és megfejti a kódot. Régi tervemet valósítottam meg A Zsolnay-kód című munkámmal.”

A regény két párhuzamos cselekményből, azok mozaikkockáiból áll össze. Időben az egyik folytatja a másikat. A kiindulópont két szimbolikus év: 1914, amikor a gyáralapító Zsolnay Vilmos lánya, Teréz, hatvanéves korában elkezdi írni a család- és gyártörténetet, és 1974, amikor a szenvedélyes műgyűjtő, Vay találkozik az elbeszélővel, akinek közvetítésével az olvasó megismerheti az arisztokrata származású idősödő férfi dekadens, vonzó-taszító, már-már szürreális világát.

A két történetet a gyűjtő szenvedélye és a magyar történelem felemelő, fájdalmas 160 éve tartja össze. A Zsolnay-gyár remekművei, az elbeszélő – a diplomamunkáját író művészettörténésznő – személyes története, és Zsolnay Teréz naplójából megismert lélekútja közötti áthallások által erős érzelmi töltésű időalagút jön létre. A feltörekvő, világszintű értékeket létrehozó Zsolnay család élete, és Vay arisztokratikus, hanyatló és végül megsemmisült világa: két ellentétes kozmosz.

Miközben a cselekmények beágyazódnak a történelembe és a gyártörténetbe, a szereplők legtöbbje valós, az olvasó számára a történelemkönyvekből, valamint irodalom- és művészettörténetből ismert személyiségek, az író kiegészíti a tablót képzelt részletekkel és személyekkel, legtöbbször úgy, hogy nem lehet észrevenni, meddig tart a valóság, és hol kezdődik a fikció. Az érzéki csalódásokat okozó káprázat különösen Teréz naplójában valósul meg.

Tolvaly a gyáralapító lányának eredeti, német nyelvű naplójára építi fel regényének Zsolnay családtörténeti szálát. Naplórészletek már Zsolnay Teréz, Mattyasovszky-Zsolnay Margit és Sikota Győző korábban megjelent Zsolnay című könyvében (Corvina Könyvkiadó, 1975) is szerepeltek. A gyártörténet és néhány kivétellel a szereplők mind egyeznek az eredetivel. Ami azonban Teréz eredeti kéziratában csak érintőlegesen, jelzésszerűen fellelhető, az a képzelt naplóban egy mélyen érző nő lelki önarcképévé nemesül, feltárja egy XIX. század második felében felnövő nő lélekfejlődését. Ez a regény valódi tengelye és egyben az eddig a Zsolnay családról alkotott kép új dimenziója. A regény oldalain a történelmi és művészettörténeti személyiségekből mélyen érző hús-vér emberek lesznek. Olyanok, akiket nemcsak nyilvántartani, tisztelni, de szeretni is lehet.

Így a gyár összeomlása nemcsak rideg történelmi tény. A Zsolnay családdal együtt lehet érezni. A generációk életműve és a gyár elvesztése okozta fájdalomban mindannyiunknak osztozni lehet. A szövegből érezhető, hogy Tolvaly Ferenc a „lélekirodalomban” otthonosan mozog. Az elmúlt tíz évben megtett útja az El Camino – Az úttól a Lélekhez a kulcsig lélekfejlődés-regények sorozata. Ebben a műfajban szerzett rutinja és írói készsége lehetővé teszi, hogy az olvasó Teréz valós és képzelt naplója között ne érezze a váltásokat. A szöveg nyelvileg egységes szövet. Tolvaly hitelessé teszi a képzelt naplót is.

A regény művészettörténetileg nem tartalmaz újat. Az író háttéranyagként Jávor Kata Életmód és életmód-stratégia a pécsi Zsolnay család történetében (Akadémia Kiadó, 2000) és Katona Imre Zsolnay – Szemtől szemben (Gondolat Kiadó, 1977) című műveit használja. Csak néhol egészíti ki vagy pontosítja Zsolnay Vilmos ükunokájának, Mattyasovszky-Zsolnay Zsófiának családtörténeti dokumentumait használva.

Tolvaly valóban új felfedezése Zsolnay Vilmos kódja, amire Teréz német nyelvű naplójában bukkant rá. Valószínű, hogy ez művészettörténetileg csak egy széljegyzet marad mindaddig, amíg fel nem tárják a titkot, amit a kód rejt. Tolvaly regényében ugyan elárulja a kód feltételezett fellelhetőségét, de nem megy tovább. Az olvasóra bízza, hogy felgöngyölítse azt, amit rejt. Egy megfejtést azonban kínál A Zsolnay-kód, amit Tolvaly így foglal össze:

„Kutatómunkám során sok időt töltöttem Pécsett. Megismerhettem a város külső és rejtett belső szépségét, ami egyben magyarázatot is adott több kérdésemre: hogyan lehet a XIX. században egy olyan helyen, ahol se megfelelő szakemberek, se alapanyagok a környéken, de még megfelelő infrastruktúra sem található, egy világraszóló, korában egyedülálló, útmutató csodát létrehozni, és ezt a legnagyobb történelmi, gazdasági megrázkódtatások és társadalmi átalakulások ellenére közel száz évig fenntartani? Ezekre a válasz: Pécs szelleme és a gyáralapító Zsolnay Vilmos és családjának elkötelezettsége és hite az, ami mindezt lehetővé tette.

„Arbeit                     Munka
Liebe                        Szeretet
Hoffnung                Remény
Willenskraft           Akaraterő
Alles schafft!” - Minden megvalósítható!


(Forrás: www.alexandra.hu -> Matyi Dezső)

----------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))

----------------------------------------------------

(Szerző/Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI – gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
sajtóreferens - TIT Stúdió Egyesület - www.tit.hu
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com))

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA