2016. július 19., kedd

A TURIZMUSIRÁNYÍTÁS ÚJ RENDSZERE

Turizmusfejlesztés, a turizmus helyzete, változások az ágazat irányításában – a döntések
okai és céljai

„Mindenki léphet egyet előre”
 


A WTTC 2014. évi adatai szerint a turizmus közvetlen és közvetett hozzájárulása a GDP-hez: 10,3 %. A gazdaságban és foglalkoztatásban játszott szerepe révén a turizmus húzóágazat Magyarországon.
 
A KSH által a napokban közzétett 2015. évi végleges adatok szerint a turizmus teljesítménye az előzetes várakozások felett alakult:

2015 egészében

•a vendégek száma (10,4 millió) 8 %-kal,

•a vendégéjszakáké (25,9 millió) 6 %-kal,

•a szállásdíj-bevétel (214,2 Mrd Ft) 13 %-kal,

•a szálláshelyek összes bevétele (368,8 Mrd Ft) 11 %-kal

haladta meg a 2014. január-decemberi adatokat,


A növekedés lendülete idén folytatódik:

2016. január-áprilisban

•a vendégek száma (2,63 millió) 7,6 %-kal,

•a vendégéjszakáké (6,13 millió) 7,2 %-kal,

•a szállásdíj-bevétel (53,54 Mrd Ft) 11,1 %-kal,

•a szálláshelyek összes bevétele (97,4 Mrd Ft) 8,5 %-kal

haladta meg a 2015. január-áprilisi adatokat.

Nemzetközi összehasonlításban a növekedési mutatóinkkal nincs is probléma. Az ENSZ Turisztikai Világszervezete, az UNWTO adatai szerint Magyarországon 18%-kal nőtt a nemzetközi turistaérkezések száma 2015-ben, ami a világátlag négyszerese, az európainak is közel négyszerese. A nemzetközi turisztikai bevételekben is (dollárban) több mint 9%-os volt a növekedés.
 
Adottságaihoz mérten Magyarország mégis elmarad a lehetőségeitől: az UNWTO World Tourism Barometer 2015 adatai szerint bár hazánk a nemzetközi turistaérkezések számában (14,3 millió fő) hat hellyel megelőzi Csehországot (11,1 millió fő), a turistaköltések tekintetében mégis Csehország (6 Mrd USD) áll négy hellyel Magyarország (5,3 Mrd USD) előtt. Azaz Csehország kevesebb érkező turistából is több bevételt képes „kitermelni”.
 
Annak érdekében, hogy a magyar turizmus magasabb sebességi fokozatba kapcsolhasson, arra van szükség, hogy növeljük a magyar turizmus bevételtermelő képességét, azaz a versenyképességét.
 
A versenyképességi feltételek javítása az állami intézményrendszer működésének hatékonyabbá tételét is feltételezi, ehhez pedig a turizmus igazgatásának is változnia kellett.
 
A kormány ebből a felismerésből kiindulva döntött tavasszal a turizmusirányítás átalakításáról.

Az átalakítás közvetlen célja az volt, hogy valamennyi, a turizmussal kapcsolatos állami feladat egy szervezetbe kerüljön. Dr. Bienerth Gusztáv személyében kormánybiztost neveztek ki. A dr. Guller Zoltán vezérigazgató irányítása alatt működő Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a piaci és az állami szereplők számára is átláthatóbb megoldás lesz a korábbi, szétdarabolt intézményrendszerhez és felelősségi körökhöz képest.

Ennek eredményeként az ágazat kormányzati támogatása is erőteljesebben érvényesülhet, melynek máris látszanak az első, kézzelfogható eredményei.

Már jövőre, majd az azt követő évben is jelentősen csökken a vendéglátó szolgáltatások áfa-kulcsa (2017-től 27 százalékról 18 százalékra, 2018-tól 5 %-ra).
 
A költségvetési törvényhez benyújtott kormányzati módosító javaslat értelmében 2017-től a Turisztikai célelőirányzat forrásait megduplázták, kerete 11 milliárd forint lesz. A turisztikai fejlesztéseket pedig az újonnan létrehozott Turizmusfejlesztési célelőirányzat (10 milliárd forint) segíti. Mindez azt jelenti, hogy jövőre a korábbinál lényegesen több jut turisztikai marketingre és fejlesztésekre.

A fejlesztésre fordítható forrásokat hosszabb távon a 2018-tól bevezetésre kerülő 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulás is növelni fogja, melyet az éttermi szolgáltatások nettó árbevétele után fizetnek majd az áfacsökkentéssel kedvezőbb helyzetbe hozott vendéglátók. Az előirányzat felhasználásáról az MTÜ rendelkezik majd.

A turizmust érintő előterjesztések, jogszabályok hatékonyabb tárcaközi egyeztetését a Nemzeti Turisztikai Tanácsadó Testület felállítása biztosítja, mely fontos szerepet játszik majd a turizmust érintő fejlesztések koordinációjában is.

Hosszabb távon a reprezentációt terhelő adó kivezetésével is a turizmusban tevékenykedő vállalkozások helyzetbehozása a cél.

Év végéig megszületik az az átfogó turizmusfejlesztési stratégia is, amelynek alapján 2017-től az Ügynökség az ágazat, benne a főváros és a Balaton mellett, több vidéki célterület fejlesztését koordinálja.

Adottságaink hatékonyabb kihasználásával azt kívánjuk elérni, hogy Magyarország, illetve Budapesti legyen Közép-Európa turisztikai központja, azaz „legyőzzük Prágát, ostromoljuk Bécset”.


(Forrás: itthon.hu)

---------------------------------

(Fotó: JulCSIllag-fotó®)

---------------------------------

(Szerző/Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI – gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
sajtóreferens - TIT Stúdió Egyesület - www.tit.hu
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com))

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA
 














 

 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése