A MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE

A MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE

Miért a tudomány a megismerés legrögösebb útja? Hol vannak a tudomány határai, vannak-e korlátai? Hogyan születnek az áltudományos elméletek? Miért nem matematikus lett Einstein? Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke izgalmas példák sorával mutatta be a tudomány kérlelhetetlenül szigorú, de lélegzetelállítóan izgalmas működését a Magyar Tudomány Ünnepének nyitóelőadásán.

 



HOGYAN IS MŰKÖDIK A TUDOMÁNY? - Ezzel a kérdés-címmel indította vetített-képes előadását Lovász László, MTA-elnök.

John Horgan írja a The End of Science című könyvében: „Vajon a világegyetemről alkotott elméleteink ugyanolyan rossznak látszanak majd utódaink szemében, mint amilyennek mi látjuk Arisztotelész elméleteit? Nem, mert Arisztotelész elméletei hibásak, a mieink pedig helyesek. A Föld a Nap körül kering, nem pedig fordítva, és a világunk alapelemei nem a föld, a víz, a tűz és a levegő, hanem az oxigén, a hidrogén és más elemek, amelyek kvarkokból és elektronokból állnak.”

Azt jelenti-e ez, hogy a tudomány befejezte munkáját? Vagy éppenséggel azt, hogy nehezebb, mélyebb kérdésekkel tud foglalkozni? A Magyar Tudomány Ünnepének 2015-ös mottója: „A tudomány evolúciója – a valós és a virtuális világok.‟ Miként fejlődnek és finomodnak a tudomány módszerei? Mi tekinthető hiteles tudományos eredménynek, és mi tartozik az áltudományok világába? Az idei rendezvénysorozat főként e kérdések köré szerveződik, és ehhez kapcsolódik a programsorozat nyitóelőadása is, amelyet Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tartott november 9-én, a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában (6722 Szeged, Ady Endre tér 10.).

Az előadás megmutatta a tudományos módszer lényegét, a tudomány szépségét, erejét, ugyanakkor a határait is. Aki ismeri ezt a határt, nagyobb eséllyel veheti észre, ha az áltudományok területére téved, vagy odacsalja valaki.

A különböző tudományterületekről hozott példákon látható volt, hogy minden kutatásban sok a zsákutca. A lényeg az, hogy fel kell ismerni, mikor járunk tévúton, és vissza kell térni a kiindulóponthoz – vagy új témába fogni. „Ez lelkileg nehéz. Volt úgy, hogy magam is szinte sírtam, amikor egy ígéretes ötletet ott kellett hagyni – mondta az MTA elnöke. – Sok áltudományos tétel születik úgy, hogy egy kedvenc gondolatról nem ismerjük el, hogy nem állja ki a tudomány próbáját.”

Az előadásban szó volt a különböző tudóstípusokról, a tévedés jogáról és hasznáról, a tudományágak együttműködéséről, az alapkutatás és alkalmazott kutatás viszonyáról. A világ tudományos elitjéhez tartozó matematikus előadó példáin keresztül az is világossá vált számunkra, hogy a tudomány a legkeményebb verseny, és a sikerhez a legújabb módszerekre, technológiákra és műszerekre van szükség. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózata alapkutatásokkal foglalkozik, és minden további lépés ezek eredményeire épül: az alkalmazott kutatás, a fejlesztés és az innováció. Ám legalább ennyire lényeges és fontos, hogy a diákok, doktoranduszok, fiatal kutatók az alapkutatás során megtanulják a legújabb módszerek és eszközök használatát, hogy ezt a tudást magukkal vigyék a gazdaságba, az iparba.

Az előadást az MTA Szegedi Területi Bizottsága és a Szegedi Tudományegyetem szervezte.

 

 

(Forrás: MTA)

---------------------------------

(Fotó: JulCSIllag-fotó®)

---------------------------------

(Szerző/Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI - gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
sajtóreferens - TIT Stúdió Egyesület - www.tit.hu
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com))

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA