2015. február 15., vasárnap

MAGYAR ANIMÁCIÓ 100 - KIÁLLÍTÁS

Megnyílt a Magyar Animáció 100 kiállítás

Magyar Animáció 100 címmel nyílt kiállítás február 10-én a Vigadó Galéria hatodik emeleti kiállítótermében, a Magyar Művészeti Akadémia rendezésében, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) és a Pesti Vigadó közreműködésével. A kiállításmegnyitót egész napos konferencia előzte meg, amelyen részt vett több, a magyar animáció sikeres és nemzetközileg elismert alkotója is – köztük Jankovics Marcell, Rófusz Ferenc és Gyulai Líviusz.

 


A konferencián Jankovics Marcell kiemelte, hogy a magyar animáció csúcsa 1978 és 1979 volt, ekkor 18 óra film készült, több, mint a rendszerváltozás óta összesen. A Magyar Művészeti Akadémia alelnöke kitért arra, hogy akkor mai értéken számolva 5-6 milliárd forint állami támogatás jutott az animációra, ma évente 200-300 millió, emellett több mint hatszázan dolgoztak animációs filmek készítésén.
 
A filmrendező felidézte a magyar animáció történetének kezdetét. Megemlítette Kató-Kiszly István 1914-ben készült trükkfilmjeit, illetve a Macskássy Gyula által vezetett budapesti reklámfilmműteremben az 1930-as, 1940-es években végzett munkát. Kihangsúlyozta az 1950-es években formálódott állami Pannónia Filmstúdió szerepét, amely évtizedekre a magyar animáció alapintézményévé vált és megemlékezett Matolcsy György producer tevékenységéről. Napjainkról szólva a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet „világító fáklyának" nevezte. Tragédiaként említette, hogy a tehetséges és sokszor fesztiváldíjasként induló fiatalok rákényszerülnek kevésbé színvonalas munkák elvégzésére a megélhetés érdekében.
 
Kollarik Tamás, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja rámutatott arra, hogy a testület az elmúlt négy évben 117 animációs film elkészítését támogatta mintegy 825 millió forinttal. Ebből a Macskássy Gyula-pályázaton 2011-től 2014-ig mintegy 610 millió, a Dargay Attila-pályázaton 215 millió forintnyi volt az állami támogatás. „A Médiatanács 5,13 milliárd forint támogatással 546 film vagy ahhoz kapcsolódó alkotás megvalósulását finanszírozta, ezek sorában 72 animációs film és hat animációs sorozat összesen 45 epizódjának készítéséhez járult hozzá" – tette hozzá Kollarik Tamás. Elmondta, hogy a támogatott művek nagyon szép nézőszámokat és sikereket értek el a különböző televíziós csatornákon, az online felületeken, a mozikban, hazai és nemzetközi fesztiválokon, amilyen például a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál (KAFF) és a hirosimai fesztivál. Kitért arra, hogy a tavalyi Magyar Filmhéten 18 animációs alkotást vetítettek a Média Mecenatúra program támogatásával.
 
Kucsera Tamás Gergely, az Magyar Művészeti Akadémia főtitkára elmondta, hogy a magyar animáció egy univerzális művészeti nyelv része, annak egy mindenki számára érthető dialektusa, „amelyet ezért az egyetemes és nemzeti értékek mellett egyaránt felelősen kiálló Magyar Művészeti Akadémiának kötelezően kell ápolnia". Úgy vélte, hogy a Magyar népmesék sorozat vagy a Fehérlófia olyan nemzeti nyelvi közegbe van ágyazva, amely a fordítás segítségével eljut a nemzetközi színtérre, ugyanakkor az animációs képi megformálás egyedien magyar világból táplálkozik.
 
Mikulás Ferenc rendező, a KAFF igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar animációs film a rendszerváltozás után, a Magyar Mozgókép Alapítvány idején háttérbe szorult, akárcsak a filmértékesítéssel foglalkozó cégek. „A magyar animációs filmgyártást újra fel kell építeni, miután értelmetlenül lerombolták. Az építkezési folyamatban a Mecenatúra Program, a MOME és mások nagyon fontos szerepet játszanak" – hangsúlyozta Mikulás Ferenc. Az alkotó felelevenítette a kecskeméti rajzfilmkészítés és a KAFF történetének fontosabb állomásait és felsorolta a kiemelkedő külföldi fesztiválszerepléseket. „Az animáció olyan eszköz, amellyel irodalmi műveket lehet népszerűsíteni, képzőművészeti alkotásokat és zeneműveket feldolgozni, történelmi ismereteket továbbítani, értékeket menteni, megőrizni és korszerű formában továbbadni." – tette hozzá Mikulás Ferenc.
 
„A magyar animáció elsősorban a nagyközönségnek készült, ezért azt szeretnénk, hogy ne csak a szakma, hanem a nézőközönség is ellátogasson a tárlatra. Ugyan a kiállítás egy hatalmas teremben kapott helyet, ezt a 100 évet mégis nagyon nehéz volt belezsúfolnunk ebbe a térbe, így ez csak a jéghegy csúcsa a magyar animáció történetének." – mondta Orosz Anna Ida kurátor.
 
„Mi nagyon büszkék vagyunk arra, hogy részesei lehetünk a magyar animáció első száz évének. Kifejezetten inspiráló, hogy hatással lehetünk a jövőre, és bizton állíthatom hogy évek, évtizedek után is büszkék leszünk eddig elért sikereinkre." – hangsúlyozta Fülöp József, a MOME rektora.
 
A Magyar Animáció 100 című kiállításon számos más érdekesség és kordokumentum mellett megtekinthető Rófusz Ferenc Oscar-díja is, amelyet A légy című animációs filmért kapott 1981-ben. A tárlat március 1-ig tekinthető meg a Pesti Vigadó hatodik emeleti kiállítótermében.
 
 
(Forrás: MMA)
 
 
---------------------------------------------------------
(Fotó: JulCSIllag-fotó®)


-------------------
 
(Szerző/Leközlő:
 
Polgár Julianna
(szerkesztő- és fotóriporter - volt Duna TV, MTI - gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
sajtóreferens - TIT Stúdió Egyesület - www.tit.hu
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com)

----------------------------------------------------------
 
POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA
 
AZ ANIMÁCIÓS KONFERENCIÁRÓL, A SAJTÓTÁJÉKOZTATÓRÓL
 
ÉS A KIÁLLÍTÁSRÓL
 
 












































 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése