185. KÖZGYŰLÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN

185. KÖZGYŰLÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN

 

„Az elmúlt hat esztendőben én egy korszak kezdetén dolgoztam. Egy olyan korszakén, amelyet a megújító szemlélet, a teljesítmény elismerése és a kiválóság elve határoz meg” – vonta meg köszöntőjében kétszer hároméves elnöki ciklusának mérlegét Pálinkás József a Magyar Tudományos Akadémia 185. rendes közgyűlésének nyilvános ünnepi ülésén.

 

 

 

Mint kiemelte, elnöki szolgálatának egyik alapja a tiszta beszéd volt arról, hogy mik a lehetőségek, s mire vállalkozhat az Akadémia. Egy ilyen egyedülálló, nagy közbizalommal övezett intézménynek, mint az MTA mindennél nagyobb a felelőssége abban, hogy példát mutasson és megerősítsen. „Társadalmat, tudományt, kultúrát egyaránt. Mi itt századokért állunk jót, nem csak magunkért állunk helyt. Kevesen mondhatják el, hogy ilyen kivételes küldetésben van részük. Hálásak lehetünk valamennyien az egykoriaknak, hogy méltó, tekintélyes múltat hagytak ránk. És tartozunk az utánunk jövőknek, hogy ne csak megőrizzünk, hanem hozzátegyünk közel két évszázad értékeihez. A mi akadémiánk – alighanem a legismertebb és legelismertebb magyar intézmény a világban – feladata ma kettős, felelőssége pedig sokszoros: egyszerre tudós társaság és fenntartója Magyarország legjelentősebb kutatási intézményhálózatának. Feladatait csak akkor tudja ellátni, felelősségének csak akkor tud megfelelni, ha e két feladat különbözőségét világosan látja, és mindkettő elvégzésében következetes. Az Akadémia a világ tudós társaságainak és kutatási szervezeteinek egyenrangú partnereként tudja eredményesen szolgálni a magyar tudomány ügyét” – mutatott rá Pálinkás József.

A feladatokat sorolva aláhúzta, hogy az Akadémiának nem csupán problémákat kell megoldania, hanem jövőt kell teremtenie. „Messzebbre kell látnunk a parciális érdekeknél és az általános aggodalomnál. Felelősen, de vállalni kell, hogy teszünk, ahelyett, hogy kivárnánk. Ez volt elnöki gondolkodásom másik sarokpontja. Csakúgy, ahogyan a kiválóság. Mert hiszem, hogy a tudományos kiválóság nem relatív. Törekednünk kell arra, hogy az eredmények és a teljesítmény alapján értékeljünk, hogy reális és ígéretes pályaképet mutassunk fel és kérjünk számon azokon, akik tudománnyal foglalkoznak Magyarországon” – fogalmazott az MTA leköszönő elnöke.

Pálinkás József hatéves az elmúlt hat év eredményeit elemezve rámutatott, hogy az MTA irányítását pénzügyi válság és a gazdasági visszaesés feltételei közepette vette át, ami a tudomány számára sem a legkedvezőbb külső környezet.

„Minden válságból azonban a legbiztosabb kiút az új megoldások, a gyors és határozott cselekvés. Így hát belső fordulatok és külső körülmények tekintetében is sűrű hat évtől búcsúzom most el: Lendületet kellett venni, stratégiát kellett alkotni, ki kellett alakítani a szabályozási kereteket, majd hozzá kellett fogni a megújításhoz, a fejlesztésekhez és a megnyíló lehetőségekkel biztos növekedési pályára kellett állítani az akadémiai kutatásokat” – fogalmazott.

Az első ciklus a megalapozásé, a második a megújításé volt. Közel száz Lendület-csoport kezdte meg működését ez alatt a hat év alatt. Kiváló fiatal magyar kutatók döntöttek Magyarország mellett az Egyesült Államok vagy Nyugat-Európa helyett, s kutatócsoportokat alakítottak, hogy belefogjanak világszínvonalú, versenyképes kutatásaikba az akadémiai kutatóhelyeken vagy a hazai egyetemeken.

„A Lendület program valóban lendületet adott az akadémiai kutatóintézet-hálózat megújításának, és példaértékűvé vált a régióban. Elindítását követően azért dolgoztam, hogy a program támogatási forrásai jelentősen növekedjenek, mára az eredeti összeg tizenötszörösére. Minden más a magyar tudományos tehetségeken múlott, múlik. Szemléletét és kultúráját tekintve is új pályára állítottuk a szétaprózott intézetek halmazát, a korábbi, fenntarthatatlan kutatóintézet-hálózatot. Valóban egy új korszakot kezdtünk el” – emelte ki Pálinkás József, hozzátéve, hogy az elkerülhetetlen változásokhoz jövőbe tekintően, a hosszú távú eredményesség és fenntarthatóság megalapozásával fogtak hozzá. Az akadémiai kutatóintézet-hálózat, az akadémiai intézményrendszer átalakításának célja nem a takarékoskodás volt, hanem a fejlesztés volt.

2011 a megújítás, 2012 a fejlesztések és lehetőségek, 2013 pedig már a növekedés éve volt a Magyar Tudományos Akadémián. Korszakos jelentőségű a 8,5 milliárd forint költségű CERN@WIGNER adatközpont átadása, csakúgy, mint a 9,5 milliárd forintból megvalósuló, 21. századi kutatási körülményeket biztosító Természettudományi Kutatóközponté. Ahogyan az is, hogy megkezdődött a Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kutatóházának létrehozatala a 8 milliárd forintos kormányzati támogatási forrásból. Nőtt a kutatási berendezések értéke, több új, világszínvonalú laboratórium létesült, nőttek a kutatási és infrastrukturális pályázatokra fordítható források, és így nőtt az akadémiai támogatással kutatásokat végzők száma is.

„A Lendület program mellett a posztdoktori időszak megerősítésére új pályázati elemmel bővítettük ki az akadémiai pályázati portfóliót. A Vendégkutatói pályázat keretében kiváló külföldi tudósok érkeztek és érkeznek hazai kutatóműhelyekbe. Az idén átadott, felújított Domus Hungarica vendégházzal pedig hangsúlyoztuk a magyar nyelvű és tárgyú kutatások összekapcsolásának akadémiai küldetését, és megerősítettük a Domus Hungarica vendégprogramot” – sorolta az eredményeket Pálinkás József, rámutatva: „Nem gondolom, hogy az elvégzett feladat mennyisége a fontos. Sokkal inkább az, amit mindez ígér.”

 

 --------------------------------------------------------------------------------------------

 

Átadták az MTA legrangosabb elismeréseit a közgyűlésen

A 185. ünnepi közgyűlésen Pálinkás József, az MTA elnöke átadta az Akadémia kiemelkedő elismeréseit: az Akadémiai Díjakat, az Akadémiai Újságírói Díjat, a Wahrmann Mór-érmet, valamint az Arany János-életműdíjat.

 

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége kiemelkedő tudományos tevékenysége elismeréseképp 12 kutatónak adományozott Akadémiai Díjat.

Akadémiai Díjat vehetett át Balaton Károly, az MTA doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar Vezetéstudományi Intézet egyetemi tanára a hazai vezetés- és szervezéstudomány területén végzett kimagasló munkájáért, a vezetéstudomány elméleti megalapozásának megszilárdításáért, a tudományos igényű vezetés-szervezés oktatásának és kutatásának fejlesztéséért, valamint tudományos közéleti tevékenységéért.

Akadémiai Díjjal ismerték el Bánhegyi Gábor Györgynek, az MTA doktorának, a Semmelweis Egyetem egyetemi tanárának, intézetigazgatójának az endoplazmás retikulum metabolikus és redox homeosztázisának tanulmányozásában elért jelentős eredményeit, valamint az endoplazmásretikulum-stressz folyamatainak feltárását célzó kutatásait.

Borsos Balázs, az MTA doktora, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója a néprajzi kartográfia és az ökológiai antropológia terén kifejtett tevékenységéért, a magyar népi kultúra térbeli tagozódásának minden korábbinál pontosabb meghatározásáért – amit az európai etnológiában is úttörő módon, saját fejlesztésű számítógépes programmal valósított meg – vehetett át Akadémiai Díjat.

Akadémiai Díjban részesült Dér András, az MTA doktora, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója a biofizika területén végzett eredményes tudományos munkájáért és közéleti tevékenységéért, a fehérjefizikában és a bioelektronikában elért alapvető eredményeiért, valamint a hazai bioelektronika-oktatás elindításában betöltött úttörő szerepéért.

Fodor László Imre, az MTA doktora, az MTA-ELTE Geológiai, Geofizikai, és Űrtudományi Kutatócsoport tudományos tanácsadója a hagyományos terepi megfigyelések eredményeinek a korszerű digitális domborzati modellek felhasználásából nyerhető adatokkal való ötvözéséért, a Rudabányai-hegységben új takarók leírásáért, a Vértes és környezete új ábrázolásmódú földtani térképének elkészítéséért, valamint a széleróziós felszínek formáinak és korának Közép-Európában úttörő meghatározásáért vett át Akadémiai Díjat.

 

Gáspár Péternek, az MTA doktorának, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet tudományos tanácsadójának, csoportvezetőjének a járműdinamika és irányítás területén, különösen az integrált járműirányításban elért elméleti és módszertani eredményeiért, valamint az oszlopban haladó járművek irányítására kidolgozott megoldásáért ítélte oda az MTA Elnöksége az Akadémiai Díjat.

Oborny Beátát, az ELTE Természettudományi Kar egyetemi docensét az ökológia és a fejlődésbiológia összekapcsolása terén végzett munkájáért, különösen a növényi növekedés különféle típusainak és a határfelületi jelenségeknek a kutatásáért, valamint a tudományos közéletben és az ismeretterjesztésben vállalt jelentős szerepéért részesítette az MTA Elnöksége Akadémiai Díjban.

Stipsicz András, az MTA doktora, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója az alacsony dimenziós topológia és a szimplektikus geometria területén végzett kutatásai elismeréseképp részesült Akadémiai Díjban.

Ungváry Krisztián, az Országos Széchényi Könyvtár 1956-os Intézet és Oral History Archívum tudományos munkatársa a 20. századi magyar történelem megismeréséhez nyújtott érdemi hozzájárulásáért, továbbá az összetett gazdaság-, társadalom- és politikatörténeti szempontrendszerrel megírt A Horthy-rendszer mérlege – diszkrimináció, szociálpolitika és antiszemitizmus Magyarországon című monográfiájáért vehetett át Akadémiai Díjat.

Zsuga Miklóst, a kémiai tudomány doktorát, a Debreceni Egyetem professor emeritusát a különböző típusú polimerek és kopolimerek előállítása és karakterizálása területén elért nemzetközileg is elismert eredményeiért, azok hasznosítási lehetőségeinek feltárásáért, valamint eredményes oktatási, kutatási, innovációs és közéleti tevékenységéért ismerték el Akadémiai Díjjal.

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége kiemelkedő tudományos munkásságuk elismeréséül megosztott Akadémiai Díjban részesítette Basky Zsuzsannát, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadóját és Pacseszákné Kazinczi Gabriellát, az MTA doktorát, a Kaposvári Egyetem intézetigazgatóját, tanszékvezető egyetemi tanárát az egyik legveszélyesebb gyomnövény, a parlagfű kutatásában, a vírusfogékonyság és a rovarkártevők vizsgálatában elért nemzetközileg is jelentős eredményeiért.

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége a tudomány népszerűsítése érdekében kifejtett eredményes újságírói tevékenysége elismeréseképpen Akadémiai Újságírói Díjban részesítette Esti Juditot, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap szerkesztő-műsorvezetőjét a tudomány közgondolkodásbeli szerepének erősítésére irányuló szerkesztői-műsorvezetői tevékenységéért, a Kossuth rádióban elhangzó közérthető, igényes tudományos ismeretterjesztő műsoraiért, továbbá a sikeres kutatói életpályákat hitelesen bemutató interjúiért.

Az Akadémia Vezetői Kollégiuma 2014-ben Wahrmann Mór-érmet adományozott Ábrahám Lászlónak, a National Instruments Hungary Kft. ügyvezető igazgatójának kutatásfejlesztést ösztönző tevékenységéért, a magyarországi technológiai fejlődés és az oktatás elkötelezett támogatásában betöltött példaértékű szerepéért.

A jelentős tudományos munkásságot felmutató külhoni magyar tudósok kutatók elismerésére szolgáló Arany János-életműdíjat a Magyar Tudományos Akadémia 2013-ban Göncz Lajosnak, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kar nyugalmazott egyetemi tanárának adományozta a pszicho- és szociolingvisztika terén végzett eredményes tudományos munkásságáért, a magyarpárú kétnyelvűség nemzetközileg is elismert kutatásáért, kiemelkedő elméleti eredményeinek példamutató gyakorlati hasznosításáért, továbbá iskolateremtő tevékenységéért.

 

 

(Forrás: MTA - Kommunikációs Főosztály)

 

----------------------------------------------------------

 

(Fotó: JulCSIllag-fotó®)

(Szerző/Leközlő:

Polgár Julianna
(szerkesztő- és fotóriporter – volt Duna TV, MTI - gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
alapító-főszerkesztő – POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com))