2013. október 22., kedd

19. POLGÁRI GONDOLA - KULTÚRA BUDAPESTEN

19. POLGÁRI GONDOLA


A főváros kulturális életét és fesztiváljainak fejlesztési lehetőségeit tekintették át a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) által az idén Kultúra Budapesten címmel megszervezett 19. Polgári Gondola előadói szombaton (2013. október 12-én) a Budapest hajón. Balog Zoltán (emberi erőforrás miniszter, az MPEE elnöke), Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, és Káel Csaba, a MŰPA vezérigazgatója is értékelt, és kiderült, jövőre nemzetközi résztvevőkkel indul a Nemzeti Színházak Találkozója.



A polgári, a jobbközép oldalnak ambivalens viszonya van saját fővárosához, sokan akarnak mesterséges ellentétet kovácsolni a vidék és a főváros között. ,,Ha nem tudunk úgy tekinteni Budapestre, mint a nemzet fővárosára, soha nem fogjuk itt otthon érezni magunkat" - hangsúlyozta Balog Zoltán, az MPEE elnöke.

A kultúráért felelős tárcát is irányító Balog Zoltán hangsúlyozta: noha vannak a fővárosban jól működő fesztiválok, Budapestnek még fel kell kerülnie a kulturális fesztiválok nemzetközi térképére.

Vidnyánszky Attila ,,egy izgalmas kísérlet letéteményese" a Nemzeti Színház vezetőjeként - jegyezte meg a miniszter, hozzátéve: az igazgatóváltást kísérő, méltatlan és ostoba küzdelemről nem érdemes beszélni, hiszen ,,nem a kultúrharcban, hanem a kultúrában vagyunk érdekeltek".

,,Ha néhány dologban van elmaradásunk, az a kormányzatunk kulturális karakterének megjelenítése" - értékelt Balog Zoltán, aki szerint fontos dolgokat - így a Magyar Művészeti Akadémia megerősítését - sikerült véghez vinni, ,,de történhetett volna több is".
 
Káel Csaba, a Művészetek Palotája (MŰPA) vezérigazgatója hangsúlyozta: ,,elsősorban nem gazdasági, hanem identitásválságban szenvedünk, a politikai ütközetek közben mégis elfelejtünk a saját identitásunkról beszélni", a tévében, mozikban pedig csak Amerikáról szóló filmek, sorozatok mennek.

Budapest nemcsak épített örökségben gazdag, hanem az előadó-művészeti területet tekintve is: nemrég felépült a Budapest Music Center, október 22-én adják át a felújított Liszt Ferenc Zeneakadémiát, majd rövidesen az Erkel Színház és a Pesti Vigadó is megújul - emlékeztetett Káel.

 
A magyar főváros előadó-művészeti infrastruktúrája a felújítások után a bécsivel kerül egy szintre, a szomszéd várnak mégis huszonötször nagyobb bevétele van a kulturális turizmusból. Ezért érdemes tanulni tőlük, például abban, ahogy tematikus fesztiválokban gondolkodnak - figyelmeztetett.

A MŰPA vezetőjének elmondása szerint Budapest fesztiválélete elsősorban a nyolcvanas években indult Budapesti Tavaszi Fesztiválról (BTF) volt ismert, mára ezt a szerepet átvette a Sziget, pedig a könnyűzenétől eltérően a komoly-, világ- és népzenében, a dzsesszben, a táncban nincsenek nyelvi nehézségek.

Káel Csaba bejelentette: megbízást kapott a kormánytól, hogy egy kulturális intézményvezetőkből, szakemberekből létrehozandó bizottsággal együtt dolgozzák ki Budapest nemzetközi fesztiválfővárossá fejlesztésének négyéves stratégiáját. Mint felidézte, a MŰPA stratégiai partnereivel együtt már két éve elkezdett olyan kulturális csomagokat összeállítani, amelyekkel külföldieket lehet Budapestre csábítani, és ennek immár érzékelhetők az eredményei.

Jövőre rendezik meg első alkalommal a Nemzeti Színházak Találkozóját Budapesten a BTF keretében, de a tervek szerint a fesztivál más műfajok, például a film felé is nyit. Káel Csaba fontosnak nevezte a Café Budapest Kortárs Fesztivál ismertebbé tételét, szerinte ebben segíthet, ha a rendezvénysorozat nemcsak a kultúra, hanem például a gasztronómia terén is kínálna programokat.

 
 
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója hangsúlyozta: a kulturális kormányzat nagy dolgot vitt végbe azzal, hogy módosította az előadó-művészeti törvényt, megvédve a kőszínházi struktúrát, ,,azt a fantasztikus kincset, amely ellen az előző törvény gátlástalan támadást indított".

Mint kiemelte, a szakma egy szűk részét érintő - sokszor valós - problémák miatt bel- és külföldről egyaránt hangos támadások érkeznek, pedig "a szakma úgynevezett alternatív és független része sokkal jobban finanszírozott itt, mint bárhol a környező országokban".

Vidnyánszky Attila úgy vélte, Budapest és a vidék szembeállítása nagyrészt mesterséges, de annak vannak komoly okai is: 2008-ban például a pályázati pénzekből 21 százalék jutott vidéki, 8 százalék határon túli és 72 százalék fővárosi színházaknak, ez mára megváltozott.

Tenni kell még azonban a színészek egzisztenciális kiszolgáltatottsága ellen, ki kellene találni nekik valamiféle életpályamodellt - vetette fel az igazgató, hozzáfűzve: újra kell gondolni az oktatást is, mert ,,a színházi szakemberképzést átlengi a káosz". Megemlítette, hogy a Károli Gáspár Református Egyetemmel színházkritikus-képzés indítását tervezik.

Hangsúlyozta: fontos a jegybevétel, de közben egy széles réteg az anyagiak miatt nem tud eljutni színházba, ezért ,,minél szélesebbre kell tárni a kapukat". Közben a Nemzeti Színház teltházakkal játszik, és már külföldön is megmutatta magát: Kijev és Szatmárnémeti után az évad során Ungvárra, Munkácsra, Komáromba, Debrecenbe is ellátogat. A Nemzeti Színházak Találkozójáról az igazgató elmondta, orosz, szerb, lengyel, szlovén, litván, moldáv, román társulatoktól érkeztek pozitív visszajelzések.



(Szövegforrás: MTI)

---------------------------------------------

(Fotó: JulCSIllag-fotó®)

(Szerző/Leközlő:

Polgár Julianna
(szerkesztő- és fotóriporter – volt Duna TV, MTI - gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő – POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com))

I. KLEMENTINA BÁL A DUNA PALOTÁBAN

I. KLEMENTINA BÁL A DUNA PALOTÁBAN
 



Bíró Ildikó – igazgató:

A Duna Palota épülete 1897-ben Lipótvárosi Kaszinóként nyílt meg. A Kaszinó minden estélye, hangversenye, előadása, matinéja eseményszámba ment. Gyakran rendeztek kiállításokat és rendszeresen tartottak bálokat. Munkatársaimmal arra törekszünk, hogy a 116 éves Duna Palota rendezvényei is hasonlóképpen megbecsülést váltsanak ki a közönségtől. Ennek jegyében működtetjük a Duna Művészegyüttest és a Duna Szimfonikus Zenekart, továbbá képzőművészeti kiállításokat, koncerteket, színházi előadásokat, könyvbemutatókat szervezünk.

November 9-én, este 7 órától a csodálatos Duna Palota egy más arcát mutatja: hagyományteremtő szándékkal rendezzük meg az I. Klementina Bált. Névadója a Kaszinó első elnökének, Falk Miksának a felesége.

A régi korok klasszikus báljait idéző mulatságot szeretnénk szervezni, amelynek szépsége, eleganciája, hangulata és a táncolás öröme feledteti a hétköznapok gondját, baját. Egyben erősíti a magyar polgárok nemzeti identitását. Szeretettel hívom, legyen Ön is részese a varázslatnak.


Béres Klára - az I. Klementina Bál fővédnöke:

Felgyorsult, rohanó világunkban, munkánkban, családi és társadalmi életünkben is időről-időre meg kell állnunk, hiszen az egészséges életben helyet kell adnunk a lelki feltöltődésnek is. A közösségek és az összetartozás ereje segít elviselni a nehézségeket, megőrizni a lelki és ezen keresztül a testi egészséget.

Ehhez kínál kitűnő alkalmat a Duna Palota I. Klementina Bálja, amelyet Bíró Ildikó igazgató és munkatársai a polgári értékektől vezérelve álmodtak és rendeznek meg. A szürke hétköznapok között felhőtlen, kötetlen, a szó nemes értelmében jó mulatságot, kikapcsolódást teremtenek számunkra. Lehetőségünk lesz találkozni régi barátokkal, új ismeretségeket kötni, felemelő környezetben, csodálatos zene, tánc, finom étkek és kiváló borok kíséretében. A Duna Palota a nagy elődökhöz, az örökséghez méltón, értékteremtő alkotókkal és alkotásokkal az értékmentő közösségért dolgozik.

Értéket menteni vidáman is lehet, tartson Ön is velünk!


MŰSOR

19.00 Kapunyitás

19.40 Himnusz | a Duna Szimfonikus Zenekar vonósai

19.50 Bíró Ildikó, a Duna Palota igazgatója és Béres Klára, az I. Klementina Bál fővédnöke köszönti a vendégeket

20.00 „Divatban az érték – örökség és frissesség” Hampel Katalin, Harmony Art (Bánky Zsuzsa, Gisztl Anna és Szabó Gyula) és Takács Zsuzsa divatbemutatója

21.00 Vacsora

22.00 Részlet Shakespeare „Rómeó és Júlia” c. színművéből, Lukácsi Huba rendhagyó rendezésében; Közreműködik: Endrédy Gábor színművész és Gellért Sára , a Latinovits Zoltán Diákszínpad tagja

22.10 Nyitótánc – a Duna Művészegyüttes bemutatja Juhász Zsolt koreográfiáját

22.20 Kék Duna keringő • Déli rózsák keringő • Csárdás • Tangó • Arany és ezüst keringő

23.30 Szalonzene

24.00 Jótékonysági tombolasorsolás

00.30 Szalonzene



MEGJELENÉS

Hölgyeknek estélyi ruha / Uraknak szmoking vagy sötét öltöny



JEGYEK

Sétálójegy: 3.000 Ft
Az első emeleti Galérián fizető büfé áll a sétálójegyet vásárlók rendelkezésére.

Vacsorajegyek:
I. kategória, Bálterem: 16.000 Ft
II. kategória, Bálterem: 12.000 Ft
III. kategória, Széchenyi terem: 6.000 Ft

A vacsorajegy tartalmazza a bálon való részvételt, a programokat, a báli gálavacsorát és a hozzá felszolgált borokat, ásványvizet. Kérjük tisztelt vendégeinket, amennyiben vegetáriánus vacsorát szeretnének, akkor azt már a jegyrendelésnél (e-mailben, faxon), legkésőbb a jegyátvételkor jelezzék, mert a bálon már nincs lehetőség a menü módosítására. A Bálteremben az asztalok 6 fősek, a Széchenyi teremben 10. A műsort több kivetítőn is figyelemmel kísérhetik.



(Forrás: Duna Palota)

-------------------------------------------

(Leközlő:

Polgár Julianna
(szerkesztő- és fotóriporter – volt Duna TV, MTI - gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő – POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com))

VELÜNK ÉLŐ TUDOMÁNY

Megnyílt a Magyar Tudomány Ünnepének programkalauza az Akadémia honlapján


Mindennapjainkat áthatja a tudomány: az új távlatokat nyitó felfedező kutatások eredményei a célzott kutatások révén igazodnak a felmerülő gazdasági és társadalmi igényekhez és válnak a mindennapi életben alkalmazható termékké. A kutatói munka értékét életünk szinte minden percében tapasztalhatjuk. A Magyar Tudományos Akadémia által 10 éve gondozott Magyar Tudomány Ünnepe idén a VELÜNK ÉLŐ TUDOMÁNYról szól.

2013.
 

Hogyan működnek iránytűként a baktériumok? Miként élesíti látásunkat az orvosi lézer? Mi köze a robotoknak a közlekedéstervezéshez? Ezekre és sok más kérdésre választ kaphatnak azok, akik részt vesznek a Magyar Tudomány Ünnepe idei több mint 100 rendezvényből álló eseményfolyamának programjain.
 
A Magyar Tudomány Ünnepe 2013 rendezvényének most megnyílt digitális felülete a Magyar Tudományos Akadémia honlapján - mta.hu/tudomanyunnep - a programok áttekintéséhez és a részvétel megtervezéséhez nyújt áttekintést.

A programkalauzban az érdeklődők az egyes események időpontjairól, helyszínéről, az előadókról, a programok tartalmáról és résztvevőiről, a tudományos témák összefüggéseiről tájékozódhatnak.


Az MTÜ 2013 programjaiból

A veszprémi nyitóünnepséggel kezdődő programokon országszerte olyan tudományos eredményeket ismerhetnek meg a résztvevők, amelyek felfedező kutatásokon alapuló célzott fejlesztések révén születtek meg, és jelen vannak mindennapjainkban, egyebek mellett infokommunikációs eszközeinkben, intelligens háztartási gépeinkben vagy hatékony gyógyszereinkben. A Velünk élő tudomány rendezvénysorozatai rávilágítanak arra, miként befolyásolja a mindennapi életben alkalmazható termékek piaci értékét, piacképességét a fejlesztés során hozzáadott szellemi értékek újszerűsége.
 
A nyitó előadásban Pósfai Mihály akadémikus „Mágneses baktériumok, természetes laboratóriumok” címmel az iránytűként működő élőlények titkaiba avatja be a hallgatóságot.

Minden új termék létrejöttét megelőzi egy új, eredeti gondolat megszületése. Ahhoz, hogy az új tudományos irányt meghatározó felfedező kutatás eredményeiből az emberek életét megkönnyítő termék legyen azonban idő és a tudomány jelentőségét felismerő gazdasági szereplők közreműködése szükséges. „A tudomány megrendelői” című konferencián különböző ágazatokhoz tartozó nagyvállalatok vezetői saját cégeik példájával szemléltetik, hogy miként érvényesülnek egyszerre a tudományos és gazdasági szempontok egy-egy fejlesztés megvalósulása során. A gazdaság szereplői bemutatják, hogy milyen célok, stratégiák és perspektívák vezetik őket megrendelőként, amikor a tudomány műhelyeihez fordulnak.

Az évek óta nagy sikerű „Diákok az Akadémián” rendezvény idén új elemmel egészül ki. Az InnoDiákok Fórumán az ifjú nemzedék tehetséges képviselői számolnak be az ötleteiknek teret adó, új felfedezésekre inspiráló műhelyekről. Előadásaikban arról beszélnek, miként kapcsolódtak be már tudományos pályájuk legelején akadémiai kutatóintézetek, kutatócsoportok munkájába, és milyen eredményekkel vesznek részt a kutatásokban, hogyan dolgoznak saját projektjeik megvalósításán. A kutatói pálya iránt már fiatalon elkötelezett diákok eredményeit mentoraik, akadémikusok, kutatatásvezetők ismertetik. Az érdeklődők a rendezvény oldalán regisztrálhatnak (mta.hu/tudomanyunnep).

„Tudomány a diákok nyelvén” program keretében idén Stépán Gábor akadémikus a középiskolai tananyagra építő, közvetlen hangvételű előadásában a mechanikai tételekből kiindulva tárja a középiskolás hallgatóság elé a dinamika legújabb, a közlekedéstervezésben használható eredményeit.

Bor Zsolt akadémikus nyilvános előadása a lézeres szemsebészet legfrissebb eredményeit ismerteti. A magyar kutatók felfedezéseit hasznosító új műtéti eljárások rövid- és távollátásban, illetve szürke hályogban szenvedő betegek millióit segíthetik hozzá az éles látáshoz. A világban évente több millió, vagyis óránként több mint ezer ilyen műtétet végeznek. A jelenleg elterjedt műtét során ultrahangos műszerrel eltávolítják az elhomályosult szemlencsét, majd helyére műlencsét ültetnek. Egy új, magyar kutatók közreműködésével kifejlesztett lézeres technikával eddig már 200 ezer műtétet végeztek a világban, és jó okunk van bízni benne, hogy ez az eljárás hamarosan kiszorítja az ultrahangos technológiát. Egy biztos: páciensben nem lesz hiány, hiszen jelenleg világszerte mintegy 25 millió szürkehályogműtétet végeznek évente.
 
A Magyar Tudomány Ünnepe idején, november 18. és 22. között a Kutatóhelyek tárt kapukkal rendezvénysorozat keretében az MTA kutatóhelyei ismét megnyílnak az érdeklődők előtt. A népszerű programokon a látogatók betekinthetnek a kutatóközpontok és kutatóintézetek munkájába és laborlátogatások, előadások, színes programok révén ismerkedhetnek meg a tudomány világának érdekességeivel. Az MTA SZTAKI által fejlesztett ingyenes alkalmazás, a Guide@Hand révén a Tudomány Ünnepének az egyes fővárosi események időpontja és leírása is elérhető okostelefonokon.


(Forrás: MTA)

--------------------------

(Leközlő:

Polgár Julianna
(szerkesztő- és fotóriporter – volt Duna TV, MTI - gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő – POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com))

2013. október 21., hétfő

RÉGI-ÚJ POMPÁJÁBAN A LISZT FERENC ZENEAKADÉMIA


A magyar zene méltó körülmények közé került - hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a fölújított és kedden ünnepi hangversennyel megnyíló, Liszt Ferenc téri épület - a Zeneakadémia szecessziós zenepalotájának - hétfői sajtóbejárásán.



Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere felidézte: egy évvel ezelőtt, állványok alatt, egy kórust hallgatva kiemelte, hogy a művészet nehéz körülmények között is virágzik, most pedig a magyar zene méltó körülmények közé került. Emlékeztetett arra is, hogy a teljes rekonstrukció - amelynek része volt a 2011-ben elkészült Ligeti György-épület is - összesen 13,2 milliárd forintból, európai uniós és hazai forrásokból valósult meg.

A komplex fejlesztési programról 2008 októberében írtak alá támogatási szerződést. A fejlesztés középpontjában az egyetem központi műemlék épületének teljes rekonstrukciója, korszerűsítése állt. A projekt teljes költségéből 11,829 milliárd forintot fedezett EU-támogatás az Európai Regionális Fejlesztési Alapon keresztül, a Közép-magyarországi Operatív Program keretében.

Az eredeti Voit-orgona helyreállítására - ez három éven belül készül el - 800 millió forintot külön juttat a kormányzat. Az orgona - amint azt Lakatos Gergely főmérnök az MTI-nek elmondta - a bővített pódiumba illesztve visszakapja az 1907-ben beépített játszóasztalt, és a színpad előterébe állítható, mobil változata is lesz.


 
A keddi hangverseny előtt felavatják a Liszt Ferenc téri főbejárat baloldalán Párkányi Raab Péter alkotását, amelyet Solti György, a világhírű karmester emlékére állítanak. A Zeneakadémia kistermét is Solti Györgyről nevezik el kedden. Az esti gálaünnepségen a tervek szerint Orbán Viktor miniszterelnök mond beszédet.

A kisteremben, amelyben főként az opera szak vizsgáit tartják, és kamaraoperaként is működni fog, zsinórpadlást, világítási rendszert, öltözőket és zenekari árkot szereltek fel. Az alagsorban helyezték el a hangszerraktárt, az énekkari és zenekari muzsikusok öltözőjét, valamint a közönség számára itt létesítettek új mosdókat. A nagyterem székeit újrakárpitozták, erre és a függönyökre összesen 460 négyzetméter bársonyt használtak fel. A földszinti széksorok távolságát megnövelték, így kevésbé zsúfolt a nézőtér, a helyek száma itt csökkent 579-ről 432-re, az emeleten a helyek száma változatlan maradt. A földszinti előcsarnokban a büfé megszűnt, a nagyterem jobb oldalán, az üvegtetős udvaron egy kávéházat alakítottak ki a közönség számára. A nagyterem emelete és a kisterem a rekonstrukció nyomán lifttel közelíthető meg.

A rekonstrukció fő szempontja - a 21. századi korszerű oktatási és kényelmi funkciók bevezetése mellett - a műemléki szempontok szigorú betartása volt. Lakatos Gergely főmérnök elmondta, hogy hosszas kutatások nyomán kapta vissza színvilágát a ház: több mint száz restaurátor munkája nyomán a szobrok, a Róth Miksa ólomüveg ablakok és mozaikok, fafelületek, falikárpitok, a pirogránit és eozinmázas Zsolnay kerámiadíszek, továbbá Körösfői-Kriesch Aladár freskói mind megújultak. A nagy- és a kisterem csillárjait tíz centis darabonként alkották újra.
 



Az intézmény volt és mai növendékei számára tartott, vasárnap esti ,,próbaüzemi" koncerten bebizonyosodott, hogy a nagyterem híresen kifinomult akusztikája tökéletes maradt.

A Zeneakadémia újranyitása után az egyetemhez társult Zeneakadémia Koncertközpont a legmagasabb szakmai színvonalú programmal várja a közönséget.
 


(Szövegforrás: MTI)

(További fotók: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.10200711691425814.1073741839.1567426487&type=1&l=8cade57277)

--------------------------------------------

(Fotó: JulCSIllag-fotó®)

(Szerző/Leközlő:

Polgár Julianna
(szerkesztő- és fotóriporter – volt Duna TV, MTI - gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő – POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com))


2013. október 2., szerda

,,AZ ENERGIA FORRADALMA - FORRADALMI ENERGIÁK" PÁLYÁZAT

A Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány által kiírt, „Az energia forradalma – forradalmi energiák” elnevezésű pályázatra beérkezett pályaművekből kötetet szekesztett és adott ki az Alapítvány.




2013. szeptember 6-án lassan gyülekeztek fiataljaink Pecz Samu örökemlékű alkotása, a Műegyetem könyvtárépülete előtt. Dr. Horváth Attila történész kíséretében jártuk be a templomszerű – ahogy Tőtős Áron nagyváradi történészhallgató megjegyezte: a „tudományok templomának” pompás példájaként szolgáló - építményt. Századfordulók historizáló motívumai ragadják meg a tekintetet: a gótikát idéző nagyolvasó korábban Európa legnagyobb fesztávolságú hálóboltozatával büszkélkedhetett, az ívelt, egykor festett üvegablakok fénnyel telítik a teret.

A nem mindennapi látvány mellett azt is megtudtuk, hogy a világháború előtt még pompásabb alkotásokat rejtett az épület: az előtérben korábban egy nagyszabású carrarai márvány szoborcsoport fogadta a látogatót, mely Ferenc József és felesége, Erzsébet királyné mellett az osztrák és a magyar nép egy-egy szimbolikus alakját jelenítette meg. A háborús pusztítás következtében mára Erzsébet királyné szobra maradt csak fenn, de az előkelő helyen: a Képzőművészeti Főiskolán kapott helyet. Az olvasóterem Oxford és Cambridge konzervativizmusát idézi, nem véletlen választotta egyik filmjének színhelyéül Anthony Hopkins. Sajnos ma már csak egy vázlat emlékeztet az egykori szekkóra, Raksányi Dezső festőművész alkotására, mely a bejárati ajtót fogta körbe.

Alapítványunk az elmúlt három esztendőben rendre a Magyar Ipari és Technológiai Forradalomhoz (XIX-XX. sz.) kapcsolódó témájú nyári egyetemeket szervezett. Célunk a találkozókkal az volt, hogy a résztvevő fiatalok ne csak hazánk történelmét, földrajzát ismerjék meg, hanem lássák, hogy a mai modern kor technológiai vívmányaihoz is mennyi újítással, találmánnyal járultunk hozzá mi, magyarok, határon innen és túl.

Jedlik Ányos neve, vagy a Déri-Bláthy-Zipernowsky triász munkássága sokak számára ismert, mindazonáltal a most kiadott tanulmányokban bizonyára olyan érdekességeket is talál a kedves olvasó, melyekkel vagy még nem találkozott, vagy felelevenítheti vele korábbi ismereteit. Egyben képet kap arról, hogy milyen rögös út vezetett addig, míg minden településen felvillant a lámpafény és megszokottá vált, hogy az energia huszonnégy órában zavartalanul rendelkezésre áll minden otthonban és intézményben.



(Szövegforrás és fotó: www.mfhnalap.org)



(Leközlő:

Polgár Julianna
(szerkesztő- és fotóriporter – volt Duna TV, MTI - gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő – POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com))